Mérgező lehelet


Terminológia[ szerkesztés ] Néhány kémiai méreg egyben toxin is, ezek olyan természetes anyagok például egyes baktériumok fehérjéiamelyek többek között a tetanuszt és a botulizmust is okozzák. A kémiai méreg és a toxin fogalmát gyakran a kutatók sem különböztetik meg egymástól. A szubkután módon például mérgező lehelet, csípés, kígyómarás által ható állati toxinokat venomoknak nevezik.

Mérgező lehelet Aki paraziták kezelését írja elő

A mérgező növény vagy állat olyan élőlény, amelynek elfogyasztva mérgező hatása van, a mérges állat olyan, amely a mérgét zsákmányolásra vagy önvédelemre használja. Ugyanaz az élőlény lehet mérgező és mérges is.

A toxikus és mérgező fogalom egymás szinonimái.

Rossz lehelet

A kémiában és a fizikában a méreg olyan anyag, amely egy reakciót meggátol, például azáltal, hogy egy katalizátorhoz kötődik. A köznyelvben a méreg szót gyakran használják olyan veszélyes anyagokra is, amelyek korrozívakrákkeltőekmutagénekteratogének vagy környezetszennyezők lehetnek. A mérgek jogi definíciója ennél sokkal szigorúbb.

mérgező lehelet

Szimbólumok[ szerkesztés ] A mérget jelölő halálfej A mérgeket általában halálfejjel szimbolizálják, amely arra utal hogy potenciálisan halált okozhatnak.

Az Amerikai Egyesült Mérgező lehelet más szimbólumokat használnak, ilyen például a Mr. Yuk szimbólum. Akik ezt támogatják, azzal érvelnek, hogy a halálfej érdeklődést kelthet a gyerekekben, mert a kalózokra emlékezteti őket, míg a Mr Yuk szimbólum nem. Az olyan vegyületeketamelyek nem okoznak halált, csak korrozívak, enyhén toxikusak vagy egészségkárosítóak a köznyelvben szintén mérgeknek nevezik, de ezeket általában nem jelölik halálfejjel.

Mérgező lehelet

mérgező lehelet Az ENSZ-ben az egészségre káros vagy mérgező lehelet anyagokat narancssárga háttéren nagy fekete X-szel jelölik. A mérgek használata[ szerkesztés ] A mérgeknek általában nem a mérgező, hanem egyéb tulajdonságait használják ki. A mérgező hatásnak csak szűk határok között veszik hasznát, például kártevők vagy gyomok irtása, vagy építőanyagok konzerválása és élelmiszerek tartósítására.

Ahol lehetséges egyre inkább olyan anyagokat kell használni, melyek az emberekre kevésbé károsak. Ez alól léteznek kivételek is, mint például a foszfinamit ma is használnak.

mérgező lehelet

Az emberiség története folyamán sokszor használták szándékosan a mérgek mérgező hatását gyilkosságra, öngyilkosságra és kivégzésekre. Kivégzési módszerként a mérgeket a kivégzett mérgező lehelet megetették, például az ókori Athénban Szókratész mérgező lehelet például szén-monoxidot vagy hidrogén-cianidot a gázkamrákban vagy beinjektálták lásd halálos injekció.

Több különböző baktériumtelep együttese képez bakteriális plakkot, vagyis baktérium mikrokolóniákból álló biofilmet. A plakkot alkotó mikroorganizmusok száma, elhelyezkedése, jellegzetes anyagcsere aktivitása határozza meg annak az anyagcsere végtermékeknek a kialakulását, mint például a hidrogén szulfát, tiolok, merkaptánok, aminek jellegzetesen kellemetlen szaga mérgező lehelet fordul a beteg orvoshoz. A bűzös leheletet az orvostudomány az alábbi formákban említi: Foetor ex ore: bűzös lehelet —csak nyitott száj mellett érezhető, okozója szájüregi probléma Halitózis: a kilélegzett levegő kellemetlen szagú, csukott szájjal történő kilélegzés esetén is Parosmia: szagok hallucinációja különböző ideggyógyászati és pszichiátriai betegségekben Lehetséges okok: A rossz lehelet leggyakoribb oka baktériumtelep, ami valamilyen anyagon tenyészni mérgező lehelet. A szájüregi plakk elsősorban a fogak felszínén alakul ki, de felfedezhető a fogínyárokban, valamint a nyelv hátsó felszínén a nagy ízlelőbimbóknál.

A mérgeket sokkal gyakrabban használják más hasznos tulajdonságaik miatt. A kémiai szintézisekben a leghatékonyabb, legegyszerűbb, legbiztonságosabb vagy legolcsóbb módszereknél használt vegyszerek gyakran mérgezőek.

A rossz lehelet puffasztja a gyomrot Mérgező lehelet

Különösen kísérleti laboratóriumokban használnak specifikus reaktivitásuk miatt mérgező anyagokat. Erre példa a krómsavmely egyszerű reagens.

mérgező lehelet

Sok technikai berendezéshez különleges fizikai tulajdonságok szükségesek. Ha egy mérgező anyagnak megvannak ezek a tulajdonságai, ezt alkalmazzák. Különösen fontos a reaktivitás.

Elsősegély mérgezések esetén

A hidrogén-fluorid például igen korrozív és mérgező anyag, viszont nagy affinitása van a szilíciumhoz, amit kihasználnak az üvegmaratás és a félvezetőgyártás folyamataiban. Biológiai mérgezés[ szerkesztés ] Akut vagy heveny mérgezésről akkor beszélhetünk, ha egy élőlény csak egyszer vagy csak rövid ideig érintkezett a mérgező anyaggal, és mérgezés alakul ki benne.

A tünetek és a gyógynövények férgek parazitákból ideje között szoros összefüggés van. Mérgező lehelet v. Itt a tünetek nem jelentkeznek azonnal vagy az anyaggal való minden egyes érintkezéskor. Az élőlény fokozatosan vagy csak hosszú látens időszak után betegedik meg.

A krónikus mérgezés leggyakrabban olyan anyagoknál fordul elő amelyek felhalmozódnak a szervezetben, mint például az ólom vagy a higany. Az idült mérgezés tünetei sokszor teljesen eltérnek ugyanazon anyag heveny mérgezésének tüneteitől.

A mérgek érintése vagy felszívódása azonnali halált vagy mérgező lehelet is okozhat. Az idegrendszerre ható szerek másodpercek vagy még rövidebb idő alatt lebéníthatják a szervezetet. Ide tartoznak a természetes biológiai neurotoxinok és az ideggázok is, melyeket a hadiipar állít elő.

mérgező lehelet

A belélegzett vagy elfogyasztott cianidot amerikai gázkamrákban használják gyors kivégzési módszerként. Ez az anyag azonnali halált okoz, egyrészt sokkal jobban kötődik a hemoglobinhozmint az oxigén fulladásmásrészt mert a mitokondriumokban működő ATP-termelő enzimek gátlásával gátolja az energiatermelés folyamatát.

A másik amerikai kivégzési mód a nagyon magas koncentrációjú kálium-klorid intravénás injekciója.

Elsősegély mérgezések esetén

Ez gyors szívmegállást okoz, mivel megszünteti a szívizom összehúzódásához szükséges sejtpotenciált. A legtöbb rovarirtószert úgy tervezték, hogy célzottan mérgezzen egyes fajokat, de a nem célzott fajokon is megfigyelhetünk akut vagy krónikus mérgező lehelet, többek között a mérget alkalmazó embereken és más jótékony állatokon is.

Sok olyan anyag, amit méregnek tekintenek csak közvetett úton mérgez. Ilyen például a metanolamely önmagában nem mérgező, de a májban formaldehiddé és hangyasavvá alakul, melyek már mérgezőek. Sok gyógyszermolekula is a májban válik mérgezővé. A májenzimek közötti egyének közti különbségek miatt bizonyos gyógyszermolekuláknak egyénenként eltérő toxicitása van. A biológiai mérgezések tüneteivel, mechanizmusával és kezelésével a toxikológia tudománya foglalkozik.