Márna férgek, Márnák és kecsegék | Pannon Enciklopédia | Kézikönyvtár

Életmódja[ szerkesztés ] Életmódja miatt nevezik folyami márnának is és a folyóvizek mederfenekén akárcsak a ponty turkálva keresi táplálékát. Férgek, rovarlárvákvízicsigák és egyéb gerinctelen állatok mellett, jelentős arányban növényi anyagokat is fogyaszt. A késő ősszel lehűlő vizekben kisméretű halakat is elfogyaszt.

Márna — eskuvoicipowebaruhaz. Magyarország halai Márna A márna hazánk folyóvízi horgászainak egyik kedvelt célhala, fogása küzdőképessége miatt nagy élményt okoz a horgászoknak. Férgek, rovarlárvákvízicsigák és egyéb gerinctelen állatok mellett, jelentős arányban növényi anyagokat is fogyaszt.

A késő ősszel lehűlő vizekben kisméretű halakat is elfogyaszt. A süllö horgászata 01 Ívása május-júniusra esik, egy-egy nőstény ezer 2 mm átmérőjű, sárgás ikrát rak, mely jól tapad a meder aljzatához.

Az ikrások testtömegenként ikrát érlelnek ami más halfajokhoz viszonyítottan csekélynek mondható. A márna ivadékok nap alatt kelnek ki.

Ikrája mérgező ezért emberi fogyasztásra nem alkalmas. Horgászata április Horogra akadását követően kitartóan védekezik. Még a másfél-két márna és férgek példányok is próbára teszik a horgász minden ügyességét.

Képes métereket is ugrani azért, hogy a horogtól megszabaduljon.

Mivel a mederfenéken tartózkodik ezért fenekező szereléssel lehet jó eséllyel fogását remélni. Mindenevő halként, tetszés szerinti csalival lehet próbálkozni.

A horgászok sajttal, kukoricávalgilisztávalcsontivallótetűvelhalszelettel és sok más egyéni márna férgek szerinti csalival fogják. További a témáról.

Elsősorban gyors vizű folyók lakója, homokos, kavicsos, márgás agyagos fenéken érzi jól magát. Főleg folyóvízi halként ismert, de azért előfordul a Balatonban is. Szereti a tiszta vizű részeket. Kifejlett példányai testhossza centiméter, de 70 centinél hosszabbra is megnőhet.